Március 15
Egy szép tavaszi napon, amikor március 15.-ét írunk, Helénát ünneplőbe öltöztetem, elsétálunk egy megemlékezésre és elmesélem neki, milyen fontos évforduló a mai. Tudnia kell erről a napról, amit anyai nagyapja is nagy becsben tartott és Petőfi verseket olvasva emlékezett a legnagyobbakra. Akinek van múltja, értékei, bárhová sodorja az élet, van jövője is és van hová hazamennie. Mindegy, hogy ki mit mond, merre szimpatizál, a múltunk közös és gyermekeinkek át kell adnunk a legnagyobbak tiszteletét, megbecsülését.
5 Hozzászólás a bejegyzéshez: “Március 15”
2010. március 15. hétfő ✍ 15:23
De szép gondolat ! Benned egy költő veszett el, Ingrid !
2010. március 15. hétfő ✍ 22:43
Szavaid közt a nagyapámra ismertem rá. Ő is ezeket az értékeket tanította nekünk. Most én köszönöm Neked, hogy ezzel a gyönyörű bejegyzéssel eszembe juttattad.
2010. március 16. kedd ✍ 07:40
Bogyo! Ne kenyeztess
Csoryke, koszonom!
2010. március 16. kedd ✍ 19:25
Bevallom, minket bent tartott az erős szél (megint váladékozik P.szeme, mint újszülött korában és a szél nagyon rossz neki), ami felénk volt, pedig én is szerettem volna elmenni Pankával egy ünnepségre, szépen felöltözve, kokárdásan:)
Talán majd jövőre….
2010. március 17. szerda ✍ 23:28
Pedig, de !
Szólj hozzá: