A holnap egy másik világ…
A szöveghűséghez most nem ragaszkodtam. A dal hangulata ragadott meg, amikor délután hármasban egy kis búfelejtés kedvéért betettük a lejátszóba Charlie 2005-ös Kisstadion-beli koncertjét, ahol mi magunk is (kettesben) tomboltunk és élveztük Magyarország legmuzikálisabb előadójának koncertjét…
A lemez kilencedik dala ez. Sírhatnék-hangulatban andalogtunk Helénával, aki – velünk ellentétben – semmit nem fog fel a körülményekről. Beillesztem ide a dalt és a hangulatot. Holnap tényleg más világ jön… Tudom, sokan kérdezik, találgatják és gondolnak rá… most leírom, hogy megmaradjon akkor is, amikor majd egyszer a jövőben lapozom ezeket az oldalakat.
Helénának egyelőre nem lesz kistestvére…
A lemez kilencedik dala ez. Sírhatnék-hangulatban andalogtunk Helénával, aki – velünk ellentétben – semmit nem fog fel a körülményekről. Beillesztem ide a dalt és a hangulatot. Holnap tényleg más világ jön… Tudom, sokan kérdezik, találgatják és gondolnak rá… most leírom, hogy megmaradjon akkor is, amikor majd egyszer a jövőben lapozom ezeket az oldalakat.
Helénának egyelőre nem lesz kistestvére…
33 Hozzászólás a bejegyzéshez: “A holnap egy másik világ…”
2010. január 26. kedd ✍ 20:43
Nagyon sajnálom….:(((
2010. január 26. kedd ✍ 22:16
Nagyon sajnálom:-( Kívánom, hogy mihamarabb teljesüljön az álmotok!!!
2010. január 26. kedd ✍ 23:00
2010. január 26. kedd ✍ 23:02
Én hiszek benne, hogy nem azt kapjuk, amire vágyunk, hanem azt, amire igazán szükségünk van. Helénát megkaptátok.
2010. január 27. szerda ✍ 00:48
Ölellek!!!
2010. január 27. szerda ✍ 00:52
Nagyon sajnálom…olyan sokat gondoltam Rátok mostanában, vajon hol tartottok…
Nem szoktam ilyet írni, de épp tegnap reggelre álmodtam olyat, hogy még kettesben voltunk a férjemmel és visszajött az a hangulat álmomban, hogy mi lesz ha nekünk sose lesz…
Szerencsére van Heléna, az pedig nem baj, ha ő nem fogja fel hogy most mi zajlik körülötte.
Ölellek,
gneke
2010. január 27. szerda ✍ 01:38
Ölellek sokszor, Szívem!
És nagyon-nagyon sajnálom… 
2010. január 27. szerda ✍ 10:09
Önzőség és telhetetlen akarat az, ami abba az önsajnálatba hajszolja az ember lányát, hogy nem élheti át újra a terhesség és szülés csodálatos élményét… Pedig az, hogy hányszor adatik meg, nem mindig rajtunk múlik.
Igazatok van, Heléna több mint csodás ajándék a maga jó és rossz tulajdonságával együtt.
Attól féltem mindig, hogy a következő babás hónapok nem tudják ezt soha felülmúlni… egy ideig biztosan esély sem lesz rá…
Köszönök minden ölelést. Ma felálltam
2010. január 27. szerda ✍ 10:31
Lehet, hogy ennek MOST így kellett történnie. Biztos van oka!
Sajnálom!!! Együttérzek. De egyszer biztosan megadatik még nektek … szorítok, hogy így legyen.
(kicsit veled sírok én is)
2010. január 27. szerda ✍ 11:22
Ölelés és drukkolok nagyon Nektek!!! Puszi!
2010. január 27. szerda ✍ 11:24
Sajnálom, Ingrid! :_( Ölellek. De tudom, hogy egy nagyon erős nő vagy, és Heléna segítségével elfogadod ezt a nehéz helyzetet is.
2010. január 27. szerda ✍ 12:01
2010. január 27. szerda ✍ 12:34
csodalattal nezek rad Ingrid! Helena keresve sem kaphatna jobb anyukat es hinni kell benne, hogy ujbol atelheted azt amire vagysz. most lehet uj feladat var rad gondolj az uj lehetosegre es a tegnapi idezetre amit kuldtel nekem!
2010. január 27. szerda ✍ 12:38
Drága Ingrid!
Nagyon jól ismerem az érzést… De együtt lehet vele élni, ha van egy angyal aki ránk mosolyog és vigasztal
Azért ne adjátok fel!
Ölellek: Gabi
2010. január 27. szerda ✍ 14:49
“… egy ideig biztosan esély sem lesz rá…”
Miért?
és szeretetben, boldogságban éltek!!! Nyugi és minden rendben lesz!
Egyszer már sikerült…miért ne sikerülhetne újra!? Ráész, ne siettesd, élvezd, hogy Heléna már nagyobbacska, alszik éjjel
2010. január 27. szerda ✍ 18:01
Ingrid, nagy ölelés…
sajnálom.
és szurkolok hogy valóban tudj(atok) felállni, és folytatni, megtalálni az utat amit folytatni kell.
2010. január 27. szerda ✍ 20:29
“A próbatételek néha nehezebbek, mint ahogy képzeltük. A tanuláshoz azonban elengedhetetlenek, és mindegyik közelebb visz az álmaink megvalósításához.”
Paulo Coelho
Ölellek!
2010. január 27. szerda ✍ 20:52
Dóra, igen. Nézhetjük úgy is, hogy egyszer sikerült, de vannak körülmények, helyzetek és tények, amiket nehéz átugrani, újból nekifutni és a nyakunkba venni. Nem szeretném részletesen leírni, mert az már túlontúl személyes, de köszönöm a bíztatást, jól esik!
Frutti! Az idézet szép. Lapozz erre a hétre (hétfőtől csütörtökig) és nézz szét ott… kicsit megríkatott és megdöbbentett a hasonlóság a mondanivaló és a történések között.
Köszönet Nektek!
2010. január 27. szerda ✍ 21:47
Tudom mik az akadályok…(azt hiszem). Az nlc-n olvasgattalak régebben…én is átéltem amit te, csak nekem két Helénám van
Minden jót kívánok nektek!!!
2010. január 28. csütörtök ✍ 09:21
Húúú!Ez most a mi hetünkre is nagyon találó.Miért történik ennyi rossz dolog mostanában????
2010. január 28. csütörtök ✍ 10:12
ölellek!
(Az idézet az inspirációból van? Ha lesz időd megkérhetlek, hogy beírd ezt a hetit, amit említettél? )
2010. január 28. csütörtök ✍ 13:17
de majd fog születni !! Csak nem most jött el az ideje…( tudom, könnyű mondani ).
– hátha akkor együtt szülünk ????
Biztos, hogy össze fog jönni. + Még egy kicsit több időd jut csak Helénára, ami jó mindkettőtöknek.
Mi a 4 év korkülönbségre gyúrunk
2010. január 28. csütörtök ✍ 14:17
Mélységesen együttérzek Veletek.
Továbbra is rendíthetetlenül hiszek a leendő kistestvérben, de ezt Te tudod.
Heléna egy kis csoda, benne is nagyon hittünk…
2010. január 28. csütörtök ✍ 20:38
Nagyon sajnálom Ingrid
2010. január 28. csütörtök ✍ 22:29
Sajnálom.
De a csodákban hinni kell. Mert vannak. És lesz nálatok is.
Kitartás a nehéz napokra! Ölellek!!
2010. január 29. péntek ✍ 10:08
„..Minden
lélekben van egy kis
szivárvány,
Kiscsapóhíd, amelyet
lebocsát, Hogy egy
más lélek átjöhessen
rajta, – Ennek a
hídnak hídpillére
nincsen, Ezt a
hidacskát csak az
Isten tartja. Az
Isten, aki a
szívekbe
lát.”
(Reményik
Sándor
2010. január 29. péntek ✍ 12:18
Drága Ingrid! Nem volt nálad az elmúlt pár napban, mert nem jutottam el idáig. Ma éjszaka azt álmodtam, hogy nálatok jártam a csudaházatokban és kint ültünk a teraszon. Kakakót ittunk. Ott volt Heléna is és arról beszéltünk, hogy most nem lesz még testvére Helénának, de nemsokára. Tényleg nem olvastalak és ma délelőtt ez a bejegyzés fogad! Az álom nem szólt arról mikor, de biztos, hogy kétszeres mami leszel:)
Hatalmas ölelés nektek!
Bolyti
2010. január 29. péntek ✍ 13:43
Bolytim! Én hiszek az álmoknak… az ilyen jellegűeknek, pláne..
2010. január 29. péntek ✍ 19:51
Annyira tudom mirol beszelsz!!! 2x estem at rajta…es azt mondtak az elkovetkezendo 5 evben eszembe se jusson…
Hat,akkorara meg majdnem 40 leszek. De engem is vigasztal a tudat ,h van 1 Fiam
2010. január 29. péntek ✍ 23:24
Nagyon sajnálom Ingrid.
Puszillak Benneteket!
2010. január 30. szombat ✍ 10:23
Puszillak. Nagyon sajnálom, de Én tudom, hogy TE kétgyerekes anyuka leszel egyszer!
2010. január 30. szombat ✍ 17:12
Soha ne add fel, sikerülni fog. Helénát is nehezen kaptátok, talán azért is ekkora nagy öröm. Bízom benne, hogy a jövőben eljön majd hozzátok a kistestvér, mert így kell lennie!
2010. január 31. vasárnap ✍ 23:59
Ingrid, a korcsolyákkal kapcsolatban néztem vissza hozzád és akkor…
Gyakran gondolok rád – így ismeretlenül is.
Szólj hozzá: