Balerinák a jégen!
Minden arra vezethető vissza, hogy velem járt el görkorcsolyázni. Én a korcsolyával, ő pedig a kismotorral rótta a közeli utakat, de neki nem volt elég a motoros kaland, az kellett, amivel én "játszom". Nem volt erőszakos, de folyamatosan tudatta, hogy neki is kell, ki akarja próbálni. Ezután pedig nem volt megállás, mindennel megpróbálkozott: kisautókkal, edényekkel, tányérokkal, poharakkal, amik segítségével korcsolyázni szeretett volna… Mondta is, hogy ő most korcsolyázik, és amikor én leszedtem az alkalmi sporteszközökről, akkor közölte, hogy el kell menjünk és vegyünk egy "kocsolyát Helénának… "
A Jézuskától sem volt kérdés mit kér: korcsolyát (első körben, mert aztán csatlakozott a listához egy konyha és – felkiáltójeles – "ajándék" és "meglepetés " is).
Az én feladatom volt, hogy közöljem a Jézuskával a kérést, majd megszervezzem, hogy a Jézuska ajándéka megérkezzen. Nem volt könnyű, hiszen egy két éves miniatűr lábra ilyesmit szerzeni ritkaságszámba megy, mégis egy állítható korcsolya megtalált bennünket 26-30-as tartományig.
A fa alatt azonnal jött a kérdés: görkorcsolya? – Nem, Heléna, ez JÉGkorcsolya és csak a jégen használhatjuk.
- Jó, jött a megértő felelet és egészen addig, amíg el nem jutottunk a jégre, türelmesen és lelkesen várta, próbálgatta, környékezte a hatalmas dobozt, amiben pihent egészen múlt hétvégéig.
A Jézuskától sem volt kérdés mit kér: korcsolyát (első körben, mert aztán csatlakozott a listához egy konyha és – felkiáltójeles – "ajándék" és "meglepetés " is).
Az én feladatom volt, hogy közöljem a Jézuskával a kérést, majd megszervezzem, hogy a Jézuska ajándéka megérkezzen. Nem volt könnyű, hiszen egy két éves miniatűr lábra ilyesmit szerzeni ritkaságszámba megy, mégis egy állítható korcsolya megtalált bennünket 26-30-as tartományig.
A fa alatt azonnal jött a kérdés: görkorcsolya? – Nem, Heléna, ez JÉGkorcsolya és csak a jégen használhatjuk.
- Jó, jött a megértő felelet és egészen addig, amíg el nem jutottunk a jégre, türelmesen és lelkesen várta, próbálgatta, környékezte a hatalmas dobozt, amiben pihent egészen múlt hétvégéig.
Edzőbácsi még nem vállalta a kis palántát, de a mi segítségünkkel – nagynéni lelkes támogatásával és az én közreműködésemmel – nagyon ügyesen siklik és alkalomról alkalomra egyre ügyesebben tartja magát a jégen. Állni szépen áll, ez jó hír. Siklani még nem tud, de ez is csak idő kérdése. Most szokja a miliőt, ismerkedik a jég tulajdonságaival és nagyon nagyon mosolygósan, nevetgélősen töltünk el hosszú perceket a közeli korcsolyapályán.
Ki mondta, hogy télen nincs mit csinálni és nincs hova menni??? Dehogynincs, csak bátornak és ügyesnek kell lenni! Alig várjuk a következő alkalmat, amikor még ügyesebben és hozzáértőbben fogja hasítani a jeget…
Ki mondta, hogy télen nincs mit csinálni és nincs hova menni??? Dehogynincs, csak bátornak és ügyesnek kell lenni! Alig várjuk a következő alkalmat, amikor még ügyesebben és hozzáértőbben fogja hasítani a jeget…
17 Hozzászólás a bejegyzéshez: “Balerinák a jégen!”
2010. január 07. csütörtök ✍ 22:19
fantasztikus!
jövő télen azt hiszem talán én is jégre viszem Lucát..
mi ma hóembert építettünk, szánkóztunk. életem legszebb tele az idei. és ezt Lucának köszönhetem, hiszen élvezi.
szépek vagytok, Ingrid! puszi
2010. január 07. csütörtök ✍ 23:17
És hogy élvezi!!!
2010. január 07. csütörtök ✍ 23:55
Szia Ingrid,
Hol vetted a korit és milyen típus (ha publikus)?
A méret, amit írsz, éppen jó lenne a középső kisfiamnak.
A két naggyal (7.5 és 9.5 évesek, nekik már simább ügy) szoktunk járni korizni és már szembesültem vele, hogy ilyen apróka méretben nem olyan egyszerű jégkorit találni.
Köszi
2010. január 08. péntek ✍ 00:10
Mi is kipróbáltuk már a korcsolyázást, amiről az egyik bejegyzésben be is számolt Dávid… Nagyon-nagyon szerette….
Nálunk is a műkorcsolya oktatást csak 3 éves kortól lehet elkezdeni…, de addig is családilag megoldjuk…
Mi még nem vettünk korcsolyát, mert először akartuk látni, hogy szereti vagy sem, másodsorban pedig utánanéztünk és túl nagy a választék…Ki kell választanunk a nekünk megfelelőt minél hamarabb, mert most már gyakran járunk…Jó kis délelőtti szórakozás úgy Dávidnak, mint nekem…
További jó korizást nektek!
2010. január 08. péntek ✍ 00:12
Utolsó képpel kapcsolatosan: pár kör után azt hittem, a derekam leszakad. Alig tudtam kiegyenesedni
2010. január 08. péntek ✍ 12:31
Annyira csodallak a turelmedert!!!
2010. január 08. péntek ✍ 15:52
Kedves Anyatünke! Itt a link, nem titok
http://www.sportsarok.hu/index.php?id=127
Igazából azért lett ez a korcsolya, mert az áruházakban szinte lehetetlen ilyen kis méretet kapni. helénának “soft műkorcsolyája” van. A műkorcsolyához ragaszkodtam, emrt én is azt használok és a többi szinte csak az élezésen múlik.
Persze jobb szerettem volna egy márkásabbat, mondjuk egy ROCESt, de nem volt a méretében sehol. Utóbb látott valaki a Decathlonban, de én addigra már megrendeltem ezt.
Hildy, én is gondolkodtam bérlésen, de nekem vannak rossz tapasztalataim, így inkább megvettük. Ezt legalább 2 évig használhatjuk még. Heléna nagyon elszánt volt, nem volt kérdés, hogy akarja és az ügyességébe is sok reményem volt
Nekem nem is a derékszakadással voltak bajaim, hanem azzal, hogy tartanom kellett folyamatosan. Leginkább én tartottam az egyensúlyát. Most már jobb, ezek a képek az első napon készültek.
Andy! köszönöm, jól esik, és inspirál is
Bár türelemmel nem mindig vagyok túlcsordulva, csak megpróbálok úgy tenni, mintha…
2010. január 08. péntek ✍ 16:10
AnyatünDe
2010. január 09. szombat ✍ 09:51
Isteni!!!! És az összhang köztetek minden téren! Piros-fehér szerelés! Imádlak Titeket!:-)
2010. január 09. szombat ✍ 15:55
De édes, és látszik rajta, hogy nagyon élvezi! Ilyenkor sajnálom, hogy Én nem tudok korizni!
2010. január 09. szombat ✍ 23:59
köszi Ingrid, már meg is néztem a honlapot. van is ott egy fiúsabb párja Heléna korijának.
2010. január 10. vasárnap ✍ 14:53
Jaj, de kis helyes és hogy tetszik neki!
2010. január 11. hétfő ✍ 09:53
Anyatünde! Ha vesztek, éleztessétek meg mindenképp!
Az a legfontosabb, a márka és a többi szinte másodrendű az élezés mellett…
Jó korizást!
Ingrid voltam…
2010. január 13. szerda ✍ 10:03
Nagyon irigy vagyok!Mivel az én lábamon tini koromban volt utoljára kori nem merem elvinni Marcit,de elhatároztam,hogy tavasszal irány a görzenál,ahol Ő bringázhat és nevethet az Anyja bénázásán.És ha megy a görkori,akkor jövőre semmi nem tarthat vissza.Elkeserítő,hogy a sí mindig attól függ van-e elég hó:(
Puszi Nektek Balerinák!!!
2010. január 13. szerda ✍ 13:21
Annyira klassz program ismét, nekem is feltünt az összhang – még az öltözködéstekben is! Puszi
2010. január 13. szerda ✍ 13:28
De jó!! Én sajnos nem tudok korizni, de olyan jó nézni:-)
2010. január 13. szerda ✍ 13:46
Frutti!!!!! Ne aggodalmaskodj! 19 éves koromban volt nekem is utoljára korcsolya a lábamon! Majd 27 évesen kezdtem el görkorcsolyázni, abszolút nem bénán! Bogyóapu a száguldástól féltett a legjobban, annyira mentem már az első alkalommal is…
Jégkori 30 évesen 11 év kihagyás után. Azt sem lehet elfelejteni… Én drukkolok Neked és nagyon bízom benned! Nem fog nevetni rajtad, inkább dicsérni fog, mert ANYA A LEGÜGYESEBB!!!!
PM, Linda! Köszi, drágák vagytok!
Szólj hozzá: