Második dínomdánom

Ingrid
Heléna második születésnapja emlékezetes ünnepként sorol be az eddigi élmények közé, hiszen abban a cukrászdában – egészen pontosan annak játszóházában – történt a nagy esemény, amit nagyon szeretünk. Idén nagyonis tudta, hogy mi történik, mit -egészen pontosan: kit – ünneplünk. Napokkal, sőt, hetekkel korábban készülődött, én izgultam, siettem és rendezkedtem, hogy minden tökéletes legyen, majd pontban háromkor, amikor szerencsésen és időben odaértünk, leesett egy nagy súly a lelkemről és a várakozás átadta helyét az örömnek és ünneplésnek: a lányom második igazi partijának.
Ezen a bulin a járműveké volt a főszerep, mert a konyházáson és csúszdán kívül minden a közlekedésben dőlt el.

Mindenki jött-ment velük, ütközött, tankolt, harcolt egy-egy jobb járgányért, de volt aki csúszdázott, főzött, házikózott felköszöntött, ismerkedett és önfeledten tevékenykedett a nem túl nagy, de annál színesebb játszóházban.
Eljött aztán az a pillanat is, amikor az ünnepelt mindenkit asztalhoz invitált:

Ám az asztaltársaságot nehéz volt összehozni, s meglepő módon a nagyobbak voltak azok, akik kimaradoztak és szófogadatlankodtak, a kicsik vidáman várták a tortát a kis ünnepi asztalnál:

Az impozáns tortáról – amit maga az ünnepelt választott ki – és annak pirotechnikai effektusáról a csokigolyók voltak az elvonatkoztató tényezők. Komoly problémát jelentett a torta küllemének megvédése a habzsoló miniatűr kezecskéktől:

Bebizonyosodott az az örök igazság is, hogy aki sokat ünnepel, az mindenféle zavaros  helyzetekbe bonyolódik, bár itt ez nem ironikus, inkább egy hasonlat lenne, hiszen ez a korosztály gyakran landol mindenféle következmény nélkül. Ez a csúszdának és az azt körülvevő labdatengernek köszönhető:

Biztosan sokan emlékeznek a TJ Hooker nevű sorozatra. Nos, ahogyan a beszámoló elején említettem, itt a közlekedésé volt a főszerep, de ezen belül is a rendőri jelenlét volt a legnépszerűbb, éppen ezért alakult úgy, hogy a nosztalgikus  filmjelenet most megelevenedett egy sármos rendőrfiú és egy szemet gyönyörködtető rendőrnő személyében (bár a H.L.-es frizurát még növeszteni kéne):

10 Hozzászólás a bejegyzéshez: “Második dínomdánom”

matusi írta:
2009. október 01. csütörtök ✍ 09:53

Micsoda parti!Milyen jó s, az hogy nagy lány már tudatában van annak, hogy születésnapja van:)A torta is sokat elárul a kicsi lelkéről:)
Nagyon ügyesen megszervezted:)

masika írta:
2009. október 01. csütörtök ✍ 11:27

Köszönjük, hogy veletek ünnepelhettünk! Minden tökéletes volt, ügyesen szervezkedtél!

Eriberi írta:
2009. október 01. csütörtök ✍ 12:40

Nagyon vártam már ezt a beszámolót! :)
Gyönyörű az ünnepelt, és nagyon szép tortát választott! :)

gneke írta:
2009. október 01. csütörtök ✍ 14:13

Igazi szülinapi parti lehetett! Örök emlék marad!
Jó ízlésű kislányod van, ez a torta remekül néz ki.
off: Áronpajtival nagyon szép párt alkot!

Kriszta80 írta:
2009. október 02. péntek ✍ 14:49

Nagyon klassz lehetett. A képek csudi jók! Heléna pedig szééééééééépséges!

ÁronAnyu írta:
2009. október 02. péntek ✍ 18:24

Csodás nap volt! Köszönjük, hogy ott lehettünk!
Sok cupp,
Áronék

cucka írta:
2009. október 03. szombat ✍ 11:38

ÖKöszönjük, hogy Veletek ünnepelhettünk idén is. :) Minden tökéletes volt. :)

bogyó írta:
2009. október 05. hétfő ✍ 22:01

rég tervezem, h megnézem ezt a cukit, csak nem esik épp útba nekünk, de a tortátok láttán muszáj lesz arra kanyarodnunk.
Nagyon klasszak a képek !! és milyen jó ötlet, h ott is lehet szülinapot rendezni..
sok puszi : B.ék

PM írta:
2009. október 06. kedd ✍ 15:37

Nagyon szuper kis bulit hoztatok össze :) )))

Pöttye írta:
2009. október 10. szombat ✍ 10:59

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT!!!!

 

Szólj hozzá: