Címkebaba

Ingrid
Két nappal ezelőtt írtam arról, hogy Heléna címkefüggő. Nos, ez a függősség nem újkeletű, tavaly, amikor első alkalommal teleltünk együtt Áronnal, Bea barátnőmmel kibeszéltük a témát, s akkor tett említést egy úgynevezett címkebabáról, amit gyárilag sok címkével lehet megvásárolni. Ezek szerint a gyártók is felfigyeltek a kis csöppségek címkefüggésére!- gondoltam.
Nagyon tetszett ez az ötlet és az, hogy beszerezhető egy ilyen játék. Első keresésre a címkebabára bukkantam. Egy tehetséges hölgy weboldalán:

Második felfedezésem egy külföldi oldalon történt. Ezt a már idegen nyelven beírt (labelbaby) kulcsszóra adta ki a kereső, ennek ellenére nem baba, hanem kiskendő, ami párnának is megtenné. Már látom is kislányom hogyan, milyen mozdulattal szorítaná a kis fejéhez a szerzeményt. Heléna nagyon örülne neki, hiszen két függőssége egyszerre lenne kielégítve. Párna is, címke is, már csak a tea hiányzik… Több modell is a horogra akadt.
Amikor Heléna kisebb volt, még nem gondoltam volna, hogy ennyire lenyűgözik majd a címkék, és hogy az én lányom egyszer így fogja szorongatni ezeket a kis fecniket, azt elképzelni is merésznek tartottam. Pár hónapos korában csak érdekelték, pusztán fogdosta, nézegette őket. Mégsem volt függő tőlük, leginkább semmitől sem függött, semmi sem érdekelte, az érdeklődése és ragaszkodása játékállatokhoz és ezek címkéihez fokozatosan alakult ki. Egy ideje pedig célirányosan keresi minden egyes játékán. Van négy favorit plüssállatunk plusz egy extravagáns szafari plüsspárna, s mindegyiknek szinte már rojtosra van fogdosva az azonosítója. Nincs köztük kiemelt kedvenc, bármelyikhez hozzábújik és már kezdődhet is a címkézés…

24 Hozzászólás a bejegyzéshez: “Címkebaba”

PM írta:
2009. február 20. péntek ✍ 08:25

:) Mennyire érdekes tényleg,hogy ez a gyerekeket így érdekli – külön cimketárgyakat is gyártanak :) Nóri is megtaperolja néha a cimkéket, de nem érdeklik ennyire :)

Frutti írta:
2009. február 20. péntek ✍ 09:30

Az ikeás plüssöknek óóóóriási cimkéjük van:)

Judit írta:
2009. február 20. péntek ✍ 09:41

Na igen, az enyémek is címkemániások voltak, de kinőtték… :) Úgy látszik, ez tényleg sok gyereknek a kedvence.

sunmalac írta:
2009. február 20. péntek ✍ 10:19

Igen, Tomi fiam is cimkefüggő, úgy alszik el, hogy Boldi kutya cimkéjével “csücsizik” – apja szavajárása, ő még a mai napig nem nőtte ki… :o )

Evon írta:
2009. február 20. péntek ✍ 11:06

Az egyik barátnőmnél van egy ilyen sokcimkés kistakaró, pihe-piha és tényleg nagyon klassz! Biztos Heléna is nagyon élvezné :)

szilvi írta:
2009. február 20. péntek ✍ 11:27

hehe, mi is időben felkészültünk erre a címkézős szenvedélyre. :-) Panninak svéd címkés nyula (á la Pia Erikkson), Áronnak holland címkés rongya van (Snoozebaby) – és imádják. nem is tudtam, hogy létezik magyar is. tökjó :-)

Melinda írta:
2009. február 20. péntek ✍ 11:28

Boglárka is cetli fűggő volt. Sokszor jobban érdekelte a cetlike, mint a játék. Máté meg elvan mindkettővel.

Davidanyu írta:
2009. február 20. péntek ✍ 12:48

Én a mai napig megvédem a levágásra szánt címkéket.:)) Persze már nem tekergetem meg ilyesmi, de az kell a plüssökre és kész.:)

masika írta:
2009. február 20. péntek ✍ 17:39

Ez a cimkekbaba valami óriási találmány! Hogy még nem gazdagodott meg aki kitalálta???

Eriberi írta:
2009. február 20. péntek ✍ 18:28

Hű, ez mekkora találmány! :) Lilu is nagyon szereti őket! Nem is vágtam ki semmiből… :)

Szössz írta:
2009. február 20. péntek ✍ 22:21

Alíz is nagy rajongója a cimkéknek, de talán ennyire nem :) MOndjuk jó pár hónappal még le van maradva Helénától, úgyhogy még erősödhet a függőség :)
Ez a címkebaba viszont nagyon tetszik :)
Megyek megnézem a linket, amit Csillus szúrt be :)

Szössz írta:
2009. február 20. péntek ✍ 22:24

Atyaég, 2400Ft egy rongyért, amire 12 db színes cetli van varrva?
Nekem szegényes a varrótudományom, de egy ilyet még én is összedobok Anyum maradék anyagaiból :D

Ingrid írta:
2009. február 21. szombat ✍ 08:41

Bocsánat, az nem lett leírva információként, hogy Heléna csakis a fehér címkékhez vonzódik.
Svédek előnyben ;)

Csillus: köszönöm a linket! Nagyon jó oldal, egyszer már szörfötem itt, de az nagyon rég volt, kár, hogy címkebaba vagy címkekendő néven nem adja ki a kereső, talán többen megtalálnák… Szeretem, hogy te mindig ilyen tájékozott vagy :)

Szössz: jót nevettem :) Lényegében igazad van, de van akinek még így se drága… Én Helénának fehércímkéset varrok, ha lesz anyagom és persze időm rá… :)

Panka írta:
2009. február 21. szombat ✍ 23:33

Én is a mamazont akartam ajánlani, de látom Csillus már megtette. Nekem annyira tetszenek az ottani címkés bábuk, de sajnos Borkát teljesen hidegen hagyják a címkék. Talán majd Janka… ha ő sem, hát kénytelen leszek magamnak venni egyet. :-D

bolyti írta:
2009. február 22. vasárnap ✍ 10:41

Én is függök a cimkéktől, de csak az olyanokért vagyok oda, ami a Happy Boxos dolgokon van! Ha már rojtolódik, akkor nem jó, akkor levágom! A Happy Boxos nem szétkapható:) egyébként meg olyan jóóóóó morzsolgatni na:))))

cucka írta:
2009. február 22. vasárnap ✍ 18:56

Hunor is cimkefüggő volt nagyon sokáig, a svédcsodás plüssöket nem is értékelte, csupáncsak a rajtuk lifegő 10 centis cimkét. :D Mára már nem függ tőlük. :D

Evarga írta:
2009. február 24. kedd ✍ 14:12

Gergő a Sejtbanktól kapott vízilovának címkéjét koptatja kb. 7-8 hónapos korától, a fülét simogatja vele, így alszik el, de szokta rágni is, attól félek, elkopik, mert nem túl nagy:)

hugomum írta:
2009. február 26. csütörtök ✍ 17:08

sziasztok! cuckatol jovok:)
en mar megirtam errol a bejegyzesemet,es a kisbabas anyukak mar terhessegem alatt kiokositottak,hogy le ne merjem vagni semmirol a cimket,mert az lesz a kedvence.igy is lett:)) az IKEA arul olyan katicat,ami a katica testtomegenek 100szorosa cimkevel rendelkezik.
jovok,olvaslak benneteket, ha nem nem banod:)
szegeny gyik…

Ingrid írta:
2009. február 27. péntek ✍ 00:09

Hugomum!
Üdv nálunk! Sejtettem, hogy nem lesz egyedi a téma, mióta “kutatást folytatok”, egyre több kis manóról derül ki, hogy leküzdhetetlen addikcióban szenvednek a címkékkel… Azt a svéd katicát mág én is láttam :)
Gyere máskor is, szívesen látunk:)

Piroska írta:
2009. augusztus 26. szerda ✍ 12:16

Na, elérkezett az idő:-)

melinda írta:
2010. június 12. szombat ✍ 22:19

Mi is vasarolni voltunk ma…….azaz szerettünk volna, ugyanis Noemi cimkefüggösege mar olyannyira kieszelesedett, hogy az üzletben a földön heverö összes papircimket össze kellett gyüjtenünk. ezutan en is hozzajutotam a cimkek tulso vegehez!

Ingrid írta:
2010. június 14. hétfő ✍ 12:54

Milyen helyes lehet Noémi, ahogy rástartol a kínálatra :)
Kedves történet!

 

Szólj hozzá: