Amigos para siempre…
Vagyis Barátok mindörökké… Hiszen azok maradnak. Az első közös vakációk, lépések, ünnepek és barátságok amelyek szövődnek köztük remélhetőleg egy életre szólnak majd.
Sokan legyeskednek Heléna körül. Igazán népszerű, cserfes kislány. Bűvkörét nagyrészt kedves, finom és mások iránt szeretettel viseltető természetének köszönheti. Mióta megtanult puszilkodni, mindenkit-mindenhol és majdnem minden körülmények között megkörnyékez. Így volt ez Gellérttel is.
A fiatal, sármos fiúcska első nap Valenciába invitálta Helénát egy romantikus sétára, azon belül is a La Ciudad de la Artes y las Ciencias -ba, ami a Valenciai művészeti élet legújabb és legszebb fellegvára. Minden hófehér épület a világhírű spanyol építészek fantáziáját tükrözi, bennünket pedig lenyűgözött.
A kishölgy miután kirosszalkodta magát babakocsija tologatásával, a városrész feltérképezésével, járókelők meghökkentésével – talán az impozáns környezet hatása alatt – végeláthatatlan szeretettel és ragaszkodással (ami néha tetlegességig fajult) viszonyult Gellért iránt, aki minden erőfeszítés ellenére megmaradt annak a kis kimért, nyugodt szellemiségű úrifiúnak, akinek még téli vakációnk alkalmával megismertük. Helénát ez abszolút nem zavarta, kezébe vette az irányítást és minden lehetséges erejével azon volt, hogy a kommunikáció és a fizikai érintkezés az ő irányítása alatt legyen és maradjon. S ez így is volt majd’ két héten keresztül. Együtt mentek delfinekkel barátkozni, várost nézni, szocializálódni és még a táncparkettre is kézenfogva vonszolta szerelmének zsenge tárgyát kislányunk.
S hogy Heléna becsületén ne essen csorba az által, hogy minden etikettet felrúgva ő udvarolt és környékezett meg egy ilyen jóképű fiatalembert, nos ezt Zsuzska, Gellért édesanyja intézte el:
"- Fog még Heléna nagylányként hajnalban hazaérni, s arcán enyhe pirral odasúgja neked: Gellért Budapesten járt és meghívott egy vacsorára…"
Sokan legyeskednek Heléna körül. Igazán népszerű, cserfes kislány. Bűvkörét nagyrészt kedves, finom és mások iránt szeretettel viseltető természetének köszönheti. Mióta megtanult puszilkodni, mindenkit-mindenhol és majdnem minden körülmények között megkörnyékez. Így volt ez Gellérttel is.
A fiatal, sármos fiúcska első nap Valenciába invitálta Helénát egy romantikus sétára, azon belül is a La Ciudad de la Artes y las Ciencias -ba, ami a Valenciai művészeti élet legújabb és legszebb fellegvára. Minden hófehér épület a világhírű spanyol építészek fantáziáját tükrözi, bennünket pedig lenyűgözött.
A kishölgy miután kirosszalkodta magát babakocsija tologatásával, a városrész feltérképezésével, járókelők meghökkentésével – talán az impozáns környezet hatása alatt – végeláthatatlan szeretettel és ragaszkodással (ami néha tetlegességig fajult) viszonyult Gellért iránt, aki minden erőfeszítés ellenére megmaradt annak a kis kimért, nyugodt szellemiségű úrifiúnak, akinek még téli vakációnk alkalmával megismertük. Helénát ez abszolút nem zavarta, kezébe vette az irányítást és minden lehetséges erejével azon volt, hogy a kommunikáció és a fizikai érintkezés az ő irányítása alatt legyen és maradjon. S ez így is volt majd’ két héten keresztül. Együtt mentek delfinekkel barátkozni, várost nézni, szocializálódni és még a táncparkettre is kézenfogva vonszolta szerelmének zsenge tárgyát kislányunk.
S hogy Heléna becsületén ne essen csorba az által, hogy minden etikettet felrúgva ő udvarolt és környékezett meg egy ilyen jóképű fiatalembert, nos ezt Zsuzska, Gellért édesanyja intézte el:
"- Fog még Heléna nagylányként hajnalban hazaérni, s arcán enyhe pirral odasúgja neked: Gellért Budapesten járt és meghívott egy vacsorára…"











16 Hozzászólás a bejegyzéshez: “Amigos para siempre…”
2008. október 23. csütörtök ✍ 20:15
Hát mi meg azt gondoljuk, lesz még apának hesegetni valója.
Heléna egy kis tündér, mindemellett gyönyörű, és igazán okos kislány. Nekünk a babakocsiszörf a kedvencünk.
Igazán szép helyen jártatok, csodálatos élmény lehetett. És szerintünk igazán az a szép benne, hogy Heléna ilyen jól érezte magát. Elég, csak ránézni, a szemébe ott van minden. Tényleg MINDEN szeretete!
Még mindig a két (már két és fél) zugolvasó!
2008. október 23. csütörtök ✍ 20:26
Sziasztok!
Hihetetlen édesek, Heléna bája, derűje, süt a sorokon át.
A szörfön mi is nagyot mosolyogtunk.
Pusszantás
2008. október 23. csütörtök ✍ 20:31
Csodaszépek a képek, Heléna és Gellért tünemények tényleg! Na majd pár év múlva apukának bőven lesz aggódnivalója
2008. október 23. csütörtök ✍ 20:50
Gyönyűrű ez a két gyerek, látszik, hogy bimbódzik a szerelem kettőjük között, bár Heléna határozottságának ki tud ellen állni???
2008. október 23. csütörtök ✍ 23:07
Szia Ingrid!
Csodálatos helyen voltatok,Helénáról sugárzik a boldogság.
Benézegettem hozzád eddig mint zugolvasó,most már “felfedem” magam.
Szeretném megkérdezni kilinkelhetlek-e?
Kata
egy (volt) zugolvasó
2008. október 23. csütörtök ✍ 23:44
akkor most nem értem… Gellért nem rokon?
2008. október 24. péntek ✍ 10:11
Fantasztikus lehetett, irigykedek rátok! Puszi
2008. október 24. péntek ✍ 10:22
Gellért nem rokon, róla már írtam a blogban, Ausztriában ismertük meg, azóta nagy a barátság a két kis csöppség között. Persze Heléna a nyomulósabb, Gellértet pedig folyton sokkolja a túláradó szeretetözönével. nade majd pár év múlva Gellért hogy fog örülni ennek….
Féltés: sokáig gondolkodtam ezeken. már minden lehetséges szituációt végigfuttattunk, aztán rájöttünk, nincs félnivalónk, talpraesett csaj ez
Inkább a fiúkat féltem
2008. október 24. péntek ✍ 10:37
ohhhohohóó, csak lassan a féltéssel! Az enyém még csak 5 éves lesz, de már elszorul a szívem, mikor arról mesél, hogy a Patrick lesz a vőlegénye. Persze tudom, ez még nem igazi veszély, de egyszer el kell engednem, és az már most fáj, 15-20 évvel előtte…
2008. október 24. péntek ✍ 11:43
Én leginkább a Naomival közös képeket lestem, de abból nem volt sok. Persze a többi is jó….szörfözős Heléna :O
Csuda szép helyeken jártatok.
Nekünk is van egy 5 éves Bencénk és a minap arról beszélgettünk “anyatárssal”, hogy óvjuk védjük őket amíg csak lehet, de mi lesz majd akkor, ha kirepülnek. És a szerelem ugye vak és épp egy olyan ember mellett kötne ki aki nem becsüli meg. Ráadásul nem egy eset van rá, hogy a gyermek párja miatt kirekesztik a szülőket akik esetleg segíthetnének.
Őszntén, számonra az a legontosabb,hogy az aki mellett kikötnek gyermekeim megbecsülést kapjanak. Mert hiába van szerelem, pénz, gazdagság, ha mellette bunkó a gyermekem párja.
És a másik a rossz társaság, amitől nagyon félek.
2008. október 24. péntek ✍ 11:55
Melinda! A félelmeidet bevonzod. Ne félj ezektől, hiszen ha szeretettel és odafigyeléssel neveled a gyerekeidet, akkor nincs miért aggódnod.
Persze vannak rossz esetek is, de ezekkel nem kell foglalkozni.
Tudod, én jógáztam (-nék ha lenne rá időm) és ez nem csak mozgás-lélegzés és egyéb meditáció, hanem életstílus, filozófia és tudomány is.
Azt tanítja, hogy pozitívan kell gondolkodni. Én hiszek ebben.
Helénát olyannak nevelem amilyen. Ha terelgetni szeretném, majd csakis szeretettel fogom és tudom, érzem, hogy az amit kettőnktől örökölt az mind jó és érték. Nemesebb, bölcsebb és szeretetreméltóbb egy rossz társaságnál vagy bunkó, mihaszna férjnél, aki nem becsüli.
2008. október 24. péntek ✍ 17:17
Ahha, csak ez a nem-hajlandó-utazni nagynéni bekavart
2008. október 24. péntek ✍ 21:16
Annyit gyönyörködtem a fotóitokban! Szép helyeken jártatok, és ti is szépek vagytok.
Gellért meg egy igazi kis latin szívtipró, nem nézték spanyol bébinek a helyiek? Gyönyörű kissrác, nem csodálom, hogy elrabolta Heléna szívét.
2008. október 26. vasárnap ✍ 20:33
Hallottam amikor Gellért barátom anyukája azt mondta a telefonban az én anyukámnak, hogy ne mondja meg Áronnak, de Heléna és Gellért nagyon szimpatizálnak egymással! Gellért nekem jó barátom és örülök a szerencséjének. Hanem azért én is eljárogatok majd Budapestre, ha kicsit nagyobbak leszünk….
Kacsócupp,
Áron
2008. október 26. vasárnap ✍ 22:10
Sóhajtozva (boldogan) néztük végig a fényképeket, mintha nem is pár hete töltöttük volna el azt a jópár csodálatos napot,olyan távolinak tűnik… Minden hiányzik: ti, a napfény, a tenger, a caffé con leche és még sorolhatnám:).Meg kell ismételjük, Áron family is tessék csatlakozni!
Biztos vagyok benne, hogy örök barátok maradnak a gyerekeink, a kérdés csak az mennyire fgják értékelni ha tizenév múlva is jelen szeretnénk lenni mi, a szülők is.
Áron cimbim, akár együtt is mehetnénk udvarolni Budapestre, majd amit én merek majd megtenni, megkérdezni Helénától, te besegítesz nekem
.
2008. október 27. hétfő ✍ 21:42
A gyerkőcök tüneményesek,már most összeillenek.
Heléna kis szőke hajával már most jól mutat Gellért mellett:))
Szólj hozzá: