Gazdagságom
Ez most nem (csak) gyermektéma lesz, bár olyan téren kapcsolódik hozzá, hogy egyszer ő is felnő és meg kell tapasztaljon pár dolgot az életről. Egyik ilyen a barátság, amiről úgy gondolom, hogy az egyik legfontosabb dolog az életben. A barátok tesznek bennünket igazán gazdaggá és hiánytalanul boldoggá. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen én nagyon gazdag vagyok. Mondhatni mérhetetlenül. Egyik kincsem Bogyóapu, aki nagyon bölcs és igazi, nagybetűs Társ a mindennapokban és igaz barát is. És egy ilyen különlegesen erős kapcsolattal barátokat is magam mellett tudni olyan, mint birtokolni egy hatalamas, drágakövekkel és igazgyöngyökkel teli kincses barlangot.
Ők nem kellékek, nem tollak, amikkel ékeskedünk, mégis megmondják az emberről ki is valójában. Nálam bölcsebbek azt állítják, felnőtt korban nem lehet már barátokat szerezni, én mégis rácáfolok, mert sikerült! Nem tudok sem név szerint sem rangsor szerint senkit felsorolni, hiszen nem is kell, tudják hol és miként helyezkednek el a szívemben. Elég egy üzenet, egy apró gesztus, egy kedves ölelés vagy egy őszinte bocsánatkérés, ha éppen arra van szükség.
Mindezt annak apropóján írom, hogy ma egy különleges találkozóban volt részem. Egy olyan találkozóban, ami sokadszorra rávilágított arra, hogy milyen szerencsés vagyok, hogy olyan embereket vonzok magam köré, akik megszépítik az amúgyis csodás hétköznapjaim. És természetesen Heléna is részt vett a találkozón, hiszen mint mindenhol, itt is Ő volt a főszereplő. Ugyan egy fess, csinos és nem kevésbé példamutató fiatalember is be lett neki mutatva (aki diszkréten félrevonult, amíg a lányok beszélgettek), ő mégis a közös álommanó-kergetés helyett velünk társalgott. Mindenbe belemagyarázott, mindent tudni akart és megvolt a maga véleménye…
Ők nem kellékek, nem tollak, amikkel ékeskedünk, mégis megmondják az emberről ki is valójában. Nálam bölcsebbek azt állítják, felnőtt korban nem lehet már barátokat szerezni, én mégis rácáfolok, mert sikerült! Nem tudok sem név szerint sem rangsor szerint senkit felsorolni, hiszen nem is kell, tudják hol és miként helyezkednek el a szívemben. Elég egy üzenet, egy apró gesztus, egy kedves ölelés vagy egy őszinte bocsánatkérés, ha éppen arra van szükség.
Mindezt annak apropóján írom, hogy ma egy különleges találkozóban volt részem. Egy olyan találkozóban, ami sokadszorra rávilágított arra, hogy milyen szerencsés vagyok, hogy olyan embereket vonzok magam köré, akik megszépítik az amúgyis csodás hétköznapjaim. És természetesen Heléna is részt vett a találkozón, hiszen mint mindenhol, itt is Ő volt a főszereplő. Ugyan egy fess, csinos és nem kevésbé példamutató fiatalember is be lett neki mutatva (aki diszkréten félrevonult, amíg a lányok beszélgettek), ő mégis a közös álommanó-kergetés helyett velünk társalgott. Mindenbe belemagyarázott, mindent tudni akart és megvolt a maga véleménye…
16 Hozzászólás a bejegyzéshez: “Gazdagságom”
2008. április 16. szerda ✍ 08:09
kívánom Neked, hogy mindig ilyen “gazdag” maradj lélekben és barátságban…mert ez valóban nagy kincs!
puszillak!
2008. április 16. szerda ✍ 08:15
Akiket a barátságodba fogadtál, ők is pontosan úgy érzik, hogy kincset találtak!
Vörösbegyhez hasonlóan kívánom Neked, hogy sose kelljen nélkülöznöd!:-)
Lapogatósölelés, Piroska
2008. április 16. szerda ✍ 09:55
“Nemcsak azért szeretlek, ami vagy,
Hanem amivé válok, amikor velem vagy.
Nemcsak azért szeretlek, amivé magad tetted,
De azért is, amit velem teszel.
Szeretlek, mert többet tettél bármely krédónál:
Tetted, hogy jól érezzem magam; és jobban
Bármily végzetnél, tetted, hogy éljek boldogan.
Egyetlen érintés nélkül tetted ezt,
Szavak nélkül, jelek nélkül.
A lényed volt az, mely ezt művelte.
S talán épp ebben áll a barátság.”
2008. április 16. szerda ✍ 10:57
Nagyon szépen leírtad
Én is azt kívánom, hogy maradjon meg ez a “gazdagságod”! Mert egy önzetlen jóbarát többet ér sok “önző” rokonnál. Nem véletlen, hogy a barátokat Te választod – úgy ahogy Ők is Téged!
2008. április 16. szerda ✍ 11:56
Ingrid, olyan szépen írsz, úgy szeretem! Annyira jól meg tudod ragadni az élet kisebb-nagyobb mozzanatait!
2008. április 16. szerda ✍ 13:40
“Mindenik embernek a lelkében dal van
és a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
az hallja a mások énekét is szépnek.”
Drága Ingrid, ez a Babits Mihály idézet jutott eszembe az írásodról, tualjdonképpen nemcsak erről, hanem a többiről is, ez rólad szól, a Te lelkedben biztosan nagyon szép a dal, az egész világlátásod, emberszereteted, és így a blogod sorai is, mind erről tanúskodnak. Szerencsés, aki a barátodnak mondhatja magát!
2008. április 16. szerda ✍ 17:01
Nagyon szép gondolataid vannak… Én is hiszek a felnőttkorban köttetett barátságokban, nem biztos, hogy olyan mélyben gyökeredzenek, mint a gyerekkori, de a közös éveknek köszönhetően gyökeret eresztenek… az igazi barátok, társak mindig mellettünk állnak, örömünkben, bánatunkban egyaránt, Ők azok, akik képesek tükröt tartani nekünk, akikben meglátjuk önmagunkat, hibáinkkal-erényeinkkel egyaránt… és nem csak elfogadnak ezzel együtt, hanem még szeretni is tudnak!
Vigyázz a kincseidre a szívedben, többet érnek minden drágakőnél!
2008. április 17. csütörtök ✍ 07:12
nem történik semmi sem ok nélkül. az sem, hogy ilyen találkozókban, ilyen barátokban van szerencséd részt venni és "birtokolni" őket. különleges vagy, boldog lehet az, aki a barátjának tudhat, mert mindent szívvel lélekkel csinálsz. még a barátságot is, ami manapság elég ritka. sajnos.
2008. április 17. csütörtök ✍ 09:04
Én is cáfolok! Nagyon sok barátra leltem az utóbbi néhány évben
)
2008. április 17. csütörtök ✍ 09:36
Igen Beám! És milyen szerencsések vagyunk
Írtam mailt, hiányzol!
Andi: te mindig olyan kedves vagy, nem is igaz….
Cucka: nagyon nagyon köszönök minden sort!
Panka: megtisztelsz Babits soraival. olyan sok kedvességet kapok Tőled….
Tollpihe: ezt az idézetet már hallottam, de nem tudom kitől származik… talán Márqueznek tulajdonítják, de úgy tudom nem Ő írta.
Piroskám: legeslegtündéribb virtuális Barátnőm! Visszaölelgetlek és nagyon nagy Kincsnek tartalak Téged is!
Vörösbegy: teszek érte!
PM: olyan igazad van!
Leonine: köszönöm! Tudod, ha történnek is rossz dolgok, az ilyen pillanatok és barátok mindent elfeledtetnek….
Juj, CSAJOK! Egyébként vigyázzatok, van valaki, aki “nyál-faktormérővel” jár a blogomra és titkon valahol folyton kritizál, de nem érdekel… annyira szeretem és szükségem van ilyen bejegyzésekre. Mert így érzem, ez vagyok én. Ilyen, na. Nekem vannak érzéseim, nem vagyok ROBOTNŐ!
2008. április 17. csütörtök ✍ 10:02
Az illető jó helyen méricskél, bár úgy érzem, itt elég alacsonyan mérhető a nyál-szint. Viszont az igaz-érzések, kedves gondolatok, léleksimogatóan meleg harmónia, szeretet burok és béke szint biztosan kiüti a mérőskálát!
Puszik!
2008. április 17. csütörtök ✍ 10:12
ismeretlenszerzősnek ismerem, de valóban Márquezes beütésű.. ám, nem is ez a lényeg
2008. április 17. csütörtök ✍ 16:25
Igen, ez nem gyerektéma de a példamutatásról is szól. Heléna a Ti szárnyaitok alatt fog felnőni, és a példamutatásotokkal ő is sok kincs gazdája lesz, és ő is kincs lesz másoknak (már most is az).
2008. április 18. péntek ✍ 10:42
ki az a faktormérős???
éppen te vagy az, aki szerintem egyáltalán nem nyáladzik, nem vagy túlérzelgős, jó a humorod, vagány, temperamentumos csaj vagy!
annyira szeretlek olvasni, szeretek veled lenni és te leszel a példaképem, ha majd ott tartok, ahol most te
Szóval egy a sokhoz az eredmény. Vesztett! he-he-he
2008. április 18. péntek ✍ 19:18
Egy bölcs gondolat a nagy Süsütől:
Legszentebb dolog a barátság,
többet ér, mint minden királyság.
A nyálmérők persze ezt nem tudják felfogni.
Nemsokára babazsúr! Úgy várom! Puszi!
2008. április 19. szombat ✍ 07:08
Tollpihe: köszi az információt!
Cucka: köszönöm! Jó, hogy más is így érzi…
Kryszti: igen, példamutatás, nagyon jól fogalmaztál. Szeretném, ha tudná milyen fontosak a barátok. Hogy körülötte is sokan legyenek, szeressék. De mindezekért tenni kell. Tudjon adni is ne csak kapni… Bár most még nagyon megy nekik, sajnos felnőtt korban ez sokaknál változik… Nála ne változzon. Legyen tiszta és jó felnőtt…
Andi: nem árulom el
Nem célom kiadni, csak kiverte a biztosítékot nemrég, hogy nyálas a blog. De nem, ez nem nyálas csak őszinte. Ismerek olyan helyeket, ahol őszintétlenül csorognak a nyálak….
Áronék: Süsü nagyon bölcs! Mi is szeretjük
Heléna nem kevésbé 
És alig várja az első babazsúrt, amin részt vehet! Olyan jó lesz ismét együtt….
Szólj hozzá: